20:00
Üdvözöljük!
Ezzel a programmal a Meevet segítséget kíván nyújtani a sikeres vizsgához.
A rendszerbe feltöltöttük ugyanazt a 279 vizsgakérdést melyből 50-et kap a vizsgán.
A program gyakorlásként véletlenszerűen 15 kérdést ad önnek, melyen keresztül lemérheti felkészültségét.
A megoldásra 20 perc áll rendelkezésére és minimum 80%-ot, azaz 12 helyes választ kell adnia a sikeres tesztvizsgához.
A kérdőív elkezdéséhez kattinson a "Teszt indítása" feliratú gombra, majd a válasz megjelölése után a "Tovább" gomb megnyomásával, illetve az Enter lenyomásával léphet a következő kérdésre
Amennyiben frissíti ezt az oldalt, akkor új kérdőív kerül kiosztásra.
Legalább 11 helyes válasz esetén a rontott kérdéseket megmutatjuk a teszt kiértékelésekor.
1 / 15. kérdés
Szabadtéren, vagy tetőfelületen napelem modulok összekötését biztosító DC kábelben ki kell-e alakítani DC-oldali leválasztást?
nem, mert ebben az esetben nem alakul ki belépési pont.
igen, ha a DC-nyomvonal vízszintes vetülete az 5 métert meghaladja.
igen, ha a DC-nyomvonal a 10 métert meghaladja.
2 / 15. kérdés
Hogyan csatlakoztatható egy már légvezetékes csatlakozással rendelkező családi házban (nem társasház) leválasztott önálló lakrész a közcélú hálózatra?
Az műszaki gazdasági tájékoztatóban megadott csatlakozási ponton keresztül.
A meglévő légvezetéki csatlakozó berendezésen keresztül, önálló mérésként.
Az új rendeleteknek megfelelően csak földkábellel.
Csatlakozó főelosztón keresztül.
Az MSZ 447:2019-as mértékadó szabvány szerint, a több felhasználós ingatlanra előírt első túláramvédelmi készüléken keresztül.
3 / 15. kérdés
Használható-e az OZP-1 típusú fogyasztásmérő szekrény 1x80A-ig direkt méréshez?
Igen, a szerelési technológiai utasítás betartása mellett.
Nem.
4 / 15. kérdés
Az alábbiak közül melyik a helyes megállapítás?
A fém csővel az épületbe érkező közműveket a belépés pontján, az épületen belül kell a földelőrendszerre csatlakoztatni.
A fő földelősínről indítandó gerincvezetékek villamos kötéspontjait a csatlakozó főelosztó pecsétzárazott terében kell kialakítani.
A 16 mm²-nél nagyobb keresztmetszetű méretlen fővezeték PEN-vezetőjéről indítható egyenpotenciálú leágazó vezeték.
1 kV-ra szigetelt vezető alkalmazásával az erősáramú vezetékrendszerek védőcsöveiben is vezethető egyenpotenciálú gerincvezető.
A fő földelősínen kívül máshonnan nem megengedett egyenpotenciálú gerincvezetőt indítani.
5 / 15. kérdés
E-on területén milyen esetben feszültségmentesítheti a regisztrált szerelő a csatlakozóval együtt a mérőhelyet?
Ha a hálózati leágazópont szakaszszekrényben vagy földre telepített elosztószekrényben van, és az áramköri felirat alapján a felhasználási hely egyértelműen beazonosítható.
Az E.ON tulajdonú elosztóberendezéseket a regisztrált szerelő nem nyithatja ki. Csatlakozó feszültségmentesítést nem végezhet.
Csak, ha a leválasztást, csavaros ajtórögzítésű tokozottszekrényből tudja végezni.
6 / 15. kérdés
Az alábbiak közül mi igaz az érintésvédelem kialakítására vonatkozóan?
TT-rendszerben az érintésvédelmi lekapcsolás célját szolgáló védelmi eszköz áram-védőkapcsoló lehet.
A TN-rendszer nagyobb villamos biztonságot eredményez, mint a TT-rendszer.
Ha a fogyasztói főelosztó táblán legfeljebb 16 A-es kismegszakító van alkalmazva, akkor a TN-rendszer kialakításaként megfelelő megoldás ott a PE és az N kapcsok összekötése.
TN-rendszer alkalmazása esetén nem előírás a lakás áramköreihez áram-védőkapcsoló felszerelése.
7 / 15. kérdés
A fogyasztásmérő-helyet mely szempont szerint kell az épületen elhelyezni?
A lehető legrövidebb méretlen fővezeték kialakítással.
A lehető leghosszabb méretlen fővezeték kialakítással.
A bérlemény lakóterén belül.
Úgy, hogy a csatlakozóvezeték nyomvonalában ne legyen törés.
8 / 15. kérdés
Mekkora rendelkezésre álló teljesítmény szükséges 5 kVA névleges teljesítményű háztartási méretű kiserőműként telepítendő egyfázisú termelő berendezéshez?
nincs ilyen előírás.
25 A.
32 A.
9 / 15. kérdés
A jogszabály szerint (OTSZ) a felsoroltak közül hol kell koordinált túlfeszültség elleni védelmet alkalmazni?
Mindenütt.
Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület vagy szabadtér esetén.
Építési területen.
Kockázatelemzés alapján a tervező határozza meg.
10 / 15. kérdés
A méretlen felhasználói hálózatba beépített 1. típusú túlfeszültség-védelmi eszköz
(T1) bekötésére – a fővezeték és a fő földelősín között – alkalmazott rézvezető
együttes hossza legfeljebb 1 m, keresztmetszete pedig legalább 10 mm 2 legyen.
együttes hossza legfeljebb 1,5 m, keresztmetszete pedig legalább 16 mm 2 legyen.
együttes hossza legfeljebb 1 m, keresztmetszete pedig legalább 16 mm 2 legyen.
11 / 15. kérdés
A jogszabály szerint (OTSZ) a felsoroltak közül hol kell koordinált túlfeszültség elleni védelmet alkalmazni?
Mindenütt.
Oktatási rendeltetésű épületek esetén.
Építési területen.
Kockázatelemzés alapján a tervező határozza meg.
12 / 15. kérdés
Bebetonozott konzolos, vagy épületre szerelt mérőhely esetén, kinek a feladata a kábelfelvezetés védőcsövezésének kiépítése?
A regisztrált szerelő feladata.
A felhasználó feladata, mivel az érintett berendezések az ő tulajdonában vannak.
A csatlakozókábel kivitelezését végző vállalkozó feladata, ugyanúgy ahogy a nyomvonal többi részén létesítendő védőcsövezés is.
13 / 15. kérdés
Mekkora erőművi névleges teljesítőképességű napelemes háztartási méretű kiserőmű telepítése szükséges 3600 kWh/év fogyasztás teljes kiváltásához?
3 - 3,3 kVA teljesítőképességű.
2 - 2,5 kVA teljesítőképességű.
2,5 - 3 kVA teljesítőképességű.
14 / 15. kérdés
Jelölje meg a valós (igaz, helyes) állítást!
A túlfeszültség elleni védelem készülékei működésükkel előírt védelmi szintű potenciál-kiegyenlítést valósítanak meg a védelmi zónák határán.
A vonatkozó előírásoktól eltérő kialakítású belső túlfeszültség elleni védelem is megengedett, amennyiben a megrendelő kisebb költségű megoldást igényel.
Az épületek méretlen betáplálásaiba varisztoros durvavédelmi fokozatú készülék beépítése is elfogadott az elosztói engedélyesek részéről.
15 / 15. kérdés
A védendő villamos berendezés teljes gazdasági értéke kisebb, mint a berendezés táppontján elhelyezett SPD gazdasági értékének ötszöröse. Melyik eljárás követendő?
A csatlakozó főelosztóba T1 típusú túlfeszültség-védelmi eszközt kell beépíteni.
A csatlakozó főelosztóba T2 típusú túlfeszültség-védelmi eszközt kell beépíteni.
Az ilyen esetekben is gondoskodni kell arról, hogy a beépítésre kerülő csatlakozó főelosztóban, vagy külön e célra beépített szekrényben, a túlfeszültség-védelmi eszköz elhelyezése – egyszerű beavatkozással – a későbbiek során biztosított legyen.
A túlfeszültség-védelmi szempontokkal egyáltalán nem kell foglalkozni.
Újra
