20:00
Üdvözöljük!
Ezzel a programmal a Meevet segítséget kíván nyújtani a sikeres vizsgához. A vizsgakérdések 2022-ben átdolgozásra kerültek, kiegészülve az új rendszerengedélyes fogyasztásmérőhelyek követelményeivel.
A rendszerbe feltöltöttük ugyanazokat a vizsgakérdéseket, melyből 50-et kap a vizsgán.
A program gyakorlásként véletlenszerűen 15 kérdést ad önnek, melyen keresztül lemérheti felkészültségét.
A megoldásra 20 perc áll rendelkezésére és minimum 80%-ot, azaz 12 helyes választ kell adnia a sikeres tesztvizsgához.
A kérdőív elkezdéséhez kattinson a "Teszt indítása" feliratú gombra, majd a válasz megjelölése után a "Tovább" gomb megnyomásával, illetve az Enter lenyomásával léphet a következő kérdésre
Amennyiben frissíti ezt az oldalt, akkor új kérdőív kerül kiosztásra.
Legalább 8 helyes válasz esetén a rontott kérdéseket megmutatjuk a teszt kiértékelésekor.
1 / 15. kérdés
A felszálló méretlen fővezeték vezethető-e vízszintesen?
Igen.
Nem.
2 / 15. kérdés
Az alábbi megállapítások közül melyik a hibás?
A fogyasztásmérő előtti kismegszakító és a felhasználói mért főelosztóban elhelyezett túláramvédelmi eszközök között általában nem lehet szelektivitást alkalmazni.
Lakás mért fővezetékének legnagyobb megengedett feszültségesése 3 %.
Műanyag tokozat-rendszer elemeiből felépített fogyasztásmérő-hely csak ajtó, illetve fény elleni takarás mögött helyezhető el.
Az áram-védőkapcsoló feszültség-aszimmetria ellen nem véd.
3 / 15. kérdés
Az alábbiak közül, melyik a helyes állítás? A csatlakozóvezeték és a méretlen fővezetékek együttes feszültségesése
a közcélú elosztóhálózat névleges feszültségének legfeljebb 1%-a legyen.
a közcélú elosztóhálózat névleges feszültségének legfeljebb 2%-a legyen.
az elosztóhálózati engedélyessel történő ettől eltérő megállapodás hiányában legfeljebb 1% legyen a csatlakozóvezeték és legfeljebb 1% legyen valamennyi fővezeték együttes feszültségesése.
a "b" és a "c" válasz.
4 / 15. kérdés
Jogszabály szerint új felhasználási hely ellátásához, szabadvezeték-hálózaton ki jogosult a leágazási pont kijelölésére?
A villamos energiát igénylő felhasználó.
Az elosztóhálózati engedélyes.
A regisztrált szerelő.
Nem kell kijelölni, mivel mindig adódik.
5 / 15. kérdés
A 40/2017 NGM rendelet hatálya alá tartoznak
a villamos művek és a villamosműhöz tartozó villamos berendezések
a vasutak munkavezetékei, vasúti vontatás villamos berendezései, vontatási alállomások, vasúti vontatás mozgó (mozdony) berendezései
összekötő és felhasználói berendezések, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek.
6 / 15. kérdés
Ajánlható-e az engedélyesek részéről a vállalkozó?
Igen, ha regisztrált a villanyszerelő.
Nem.
Hatósági engedéllyel.
7 / 15. kérdés
Csatlakozó vezeték létesítését végezheti-e hálózati engedélyessel kötött vállalkozási
szerződéssel nem rendelkező, regisztrált villanyszerelő?
Igen.
Csak bizonyos esetekben.
Nem.
8 / 15. kérdés
A méretlen felhasználói hálózatba beépített 1. típusú túlfeszültség-védelmi eszköz (T1) bekötésére – a fővezeték és a fő földelősín között – alkalmazott rézvezető
együttes hossza legfeljebb 1 m, keresztmetszete pedig legalább 10 mm
2
legyen.
együttes hossza legfeljebb 1,5 m, keresztmetszete pedig legalább 16 mm
2
legyen.
együttes hossza legfeljebb 1 m, keresztmetszete pedig legalább 16 mm
2
legyen.
9 / 15. kérdés
Hol nem helyezhető el előzetes egyeztetés nélkül családi ház fogyasztásmérő-helye?
Az ingatlan közterületi határán.
Gázmérő mellett.
Ajtó mögött.
Pinceszinten.
10 / 15. kérdés
Egyedi lakóegységet tartalmazó épület esetében, az alábbiak közül mely esetekben nincs szükség tranziens túlfeszültség elleni védelemre?
Az építménynek nincs villámvédelme.
A közcélú hálózat szabadvezetékkel létesült.
Az ügyfél nem kéri.
A védendő villamos berendezés teljes gazdasági értéke kisebb, mint a berendezés táppontján elhelyezett SPD gazdasági értékének ötszöröse.
11 / 15. kérdés
Megfelelő szerelési mód egy falba süllyesztett Hensel fogyasztásmérő szekrénynél – például: HEN21.E001(HB3000-U)-Sz-M63A – az, ha a méretlen vezetékek merev védőcsővel a szekrény oldalához, a mért vezetékek gégecsővel a mérőszekrény hátoldalához csatlakoznak és mindkét csőcsatlakozásnál biztosított, hogy a szekrény oldala, illetve hátoldala és a csatlakozó csövek között 1 mm-nél nagyobb hézag nem található?
Nem
Igen
12 / 15. kérdés
Az új csatlakozó kábelt a hálózati leágazó ponttól a fogyasztásmérő szekrényig két darabból toldotta össze, a toldást az előírt technológiai utasításnak megfelelően végezte el. Ön szerint megfelelő-e a szerelés?
Igen, mert betartotta a technológiai utasítást.
Nem, mert csatlakozó kábelt új létesítéskor nem szabad toldani.
13 / 15. kérdés
Mi a belső villám- és túlfeszültség elleni védelem célja?
A műszaki intézkedések életvédelmi célt szolgálnak és számottevően csökkentik a vagyoni károk bekövetkezésének kockázatát.
A felhasználói (belső) túlfeszültség elleni védelem eszközei levezetési áramukkal párhuzamos áramutakat biztosítanak a villám áramának veszélytelen módon történő földbe vezetéséhez.
Az épületen belüli vezetékes hurkok védelme az extrém túlfeszültségek, illetve túláramok hatásai ellen.
14 / 15. kérdés
Mit jelent az első túláramvédelmi készülék fogalma?
A felhasználói berendezés első zárlat- és túlterhelésvédelmi eszköze. Névleges áramértékét a csatlakozási teljesítménynek megfelelően kell megválasztani.
Ez a késes olvadóbiztosítót jelenti.
Olyan szakaszolható megszakító, amely teljesíti a teljes leválasztás követelményeit.
Több felhasználási helyet tartalmazó épületek csatlakozó főelosztójában alkalmazott eszköz.
15 / 15. kérdés
Melyik szabványosban találhatóak meg a feszültségmentesítés lépései?
MSZ 447
MSZ 1585
MSZ 4851
Újra
